A Civil Közoktatási Platform szerint az új közoktatást érintő rendelet nem tartalmaz semmilyen biztosítékot azzal kapcsolatban, hogy a szakértő valóban ért is az adott oktatási problémákhoz.
A 45 perc az egész napra foglalkozik.
Az OECD szeptemberben közzétett jelentése 38 fejlett ország oktatási helyzetét mutatta be. Magyarországon több szempontból is kétségbeejtő a helyzet. A Civil Közoktatási Platform összegyűjtött néhány igen súlyos megállapítását.
A megjelenést követő nyolc napon belül közzé kellett volna tenni, de már közel két hét telt és még mindig nem történt meg.
„Szavazatmaximalizálási célúnak tartja” és fenntarthatósági szempontból is bírálja a középiskolások ingyenes jogsiszerzését a Civil Közoktatási Platform.
A CKP többek között azt is felháborítónak tartja, hogy az ősztől induló honvédelem tantárgyat legfeljebb érettségivel rendelkező őrmesterek is taníthatják.
A médianyilvános vitára való meghívást nem fogadta el, helyette nem nyilvános beszélgetésre hívta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a civil szervezeteket - számolt be róla az Eduline-nak a Civil Közoktatási Platform.
A dokumentum végén felsoroltak 1536 nevet azokról a magánemberekről, akik véleményt küldtek be, jó eséllyel köztük lehetnek a tervezet eltörlését kérő levélküldők is. Az anyag alaposságát már az megkérdőjelezi, hogy oldalakon keresztül másoltak be egy elütéssel tarkított mondatot.
„Nem egy iskolában, ahol központi felvételit szerveznek, úgy vannak vele, hogy már nem kérdeznek fizikát, angolt, mert a gyerekek nagy része úgy jön, hogy negyedik osztály óta nincs angoltanáruk, fizikatanáruk pedig nem is volt” – mondta Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője a Népszavának.
Szerintük az eddigi egyeztetések nem voltak megfelelően előkészítve, ezért hívták meg a belügyminisztert, amire korábban delegáltjai bólogattak, de szóbeli ígéretet már nem tettek.
Már a környező országok oktatási rendszerében is a tananyag helyett a kreativitásra építenek – hangzott el a PDSZ rendezvényén, ahol Pintér Sándor egy évét értékelték.
Elfogadhatatlannak tartják a szakmai és civil szervezetek a kormány által javasolt törvénymódosításokat, amelyek tovább mélyítik az oktatás problémáit, és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
